Bukarest, április 25./Agerpres - Nem hivatalos dokumentum és nem az egységes közalkalmazotti bértörvény végső változata a sajtóban két napja megjelent állítólagos jogszabálytervezet - közölte szombaton a Facebook-oldalán Dragoș Pîslaru, hozzátéve, hogy ügyvivő munkaügyi miniszterként mandátuma átvétele után biztosítani fogja az átláthatóságot és a társadalmi párbeszédet a törvény kidolgozásakor.

Bejegyzése szerint a beruházásokért és európai projektekért felelős miniszter hétfőn veszi át a munkaügyi tárca ideiglenes irányítását, miután Nicușor Dan államfő rendeletei megjelennek a Hivatalos Közlönyben. Ám addig is kötelességének érzi tisztázni, hogy a 'hivatalos forrásokra' hivatkozva megjelent állítólagos jogszabálytervezet nem a kormány vagy a munkaügyi minisztérium által felvállalt dokumentum, és nem azonos azzal a végső változattal, amelyet elfogadásra előterjesztenek majd.

Pîslaru hangsúlyozta, hogy a törvénytervezet végleges formája a költségvetési mozgástérhez igazodik majd, és szoros együttműködésben készül a pénzügyminisztériummal. A miniszter arra kérte a közéleti szereplőket, hogy ne keltsenek fölösleges feszültséget, hanem segítsék elő azt, hogy valamennyi érintett hangja hallható legyen. Szerinte az egységes közalkalmazotti bértörvény kulcsszerepet játszik majd a közalkalmazottak jövedelmi egyenlőtlenségeinek csökkentésében és a romániai közszféra korszerűsítésében.

A leköszönő munkaügyi miniszter, Florin Manole szerdán azt nyilatkozta, hogy a törvénytervezetet a jövő hét elején közvitára bocsátják. Közlése szerint a jogszabályjavaslatot egy munkacsoport dolgozta ki, amelyben a pénzügyminisztérium és a miniszterelnöki hivatal szakemberei is részt vettek. Hozzátette, már elkészült a tervezet pénzügyi és költségvetési hatásvizsgálata is, és egy olyan projektre épül, amelyről 2023 óta egyeztettek a szakszervezetekkel és a minisztériumokkal.

Az utóbbi napokban több részlet is kiszivárgott az egységes közalkalmazotti bértörvény állítólagos tervezetéből. A sajtóban megjelent változat szerint a legkisebb és a legnagyobb alapbér közötti arány 1:8-ra csökkenne a jelenlegi 1:12-ről, a fizetéseket pedig a törvény mellékleteiben rögzített együtthatók és a költségvetési törvényben évente meghatározott referenciaérték szorzataként állapítanák meg.

A kiszivárgott tervezet szerint egyes bérpótlékokat megtartanak: például a megelőző pénzügyi ellenőrzésért 10 százalékos, az uniós vagy külső finanszírozású projektek végrehajtásában részt vevő személyzetnek 40 százalékos fizetéskiegészítés járna. Ugyanakkor megszűnne több jelenlegi juttatás, köztük az étkezési támogatás, a doktori pótlék, valamint a veszélyes vagy ártalmas munkakörülményekért adható, jelenleg legfeljebb 300 lejes pótlék. AGERPRES/(RO - szerző: Nicoleta GHERASI; HU - szerkesztő: CSEKE Péter)