Bukarest, szeptember 25./Agerpres/ - Tavaly 8716 lej volt a havi bruttó átlagbér Romániában, 655 lejjel, azaz 8,1 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban; a nettó átlagbér 2024-hez képest 307 lejjel (6,2 százalékkal) 5266 lejre nőtt 2025-ben - közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Az INS adatai szerint az országos átlagbérhez képest az információtechnológiai ágazatban 94,3 százalékkal, a kiadói tevékenység, a rádió- és televízióműsor-szolgáltatás, valamint a tartalom-előállítás és -terjesztés területén 72,6 százalékkal, a pénzügyi közvetítés és biztosítás területén 71,1 százalékkal, a villamosenergia-termelés, valamint a hő-, gáz- és melegvíz-szolgáltatás ágazatában 61 százalékkal, a kitermelőiparban 36,1 százalékkal, a közigazgatásban pedig 35 százalékkal volt nagyobb az átlagkereset.

Az országos átlagnál kisebb volt az átlagbér 2025-ben a következő ágazatokban: vendéglátás (-37,3 százalék), egyéb szolgáltatások (-32,5 százalék), mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (-21,1 százalék), szórakoztató, kulturális, sport- és szabadidős tevékenységek (-18,8 százalék), adminisztratív tevékenységek (-17,2 százalék), ingatlanügyletek (-15,5 százalék).

Tavaly a nők bruttóban átlagban 4,8 százalékkal kevesebbet kerestek, mint a férfiak: a nők átlagos bruttó havi bére 8489 lej, a férfiaké 8921 lej volt. A nettó átlagbér tekintetében 5,2 százalék, azaz havi 278 lej volt az eltérés: a nők átlagosan nettó 5120 lejt, míg a férfiak 5398 lejt kerestek tavaly havonta.

A gazdasági ágazatok többségében többet kerestek a férfiak a nőknél, a legnagyobb eltérést a férfiak és nők nettó átlagbére között a pénzügyi közvetítői ágazatban (40 százalékkal kerestek többet a férfiak), a kiadói tevékenység, a rádió- és televízióműsor-szolgáltatás, valamint a tartalom-előállítás és -terjesztés területén (27,1 százalék) és a feldolgozóiparban (20,6 százalék) jegyezték.

A statisztikák szerint 2025-ben az ország 35 megyéjében a havi nettó átlagbér kisebb volt az országos átlagnál. A legalacsonyabb havi nettó átlagkeresetet Botoșani megyében jegyezték, ahol ez 4059 lej volt, 22,9 százalékkal elmaradva a nemzetgazdasági átlagtól. Ezt Teleorman megye követte 4066 lejjel (22,8 százalékkal az átlag alatt), majd Vrancea megye 4114 lejjel (21,9 százalékkal az átlag alatt), Beszterce-Naszód megye 4130 lejjel (21,6 százalékkal az átlag alatt), Vâlcea megye 4138 lejjel (21,4 százalékkal az átlag alatt), valamint Vaslui megye 4160 lejjel (21 százalékkal az átlag alatt).

Ezzel szemben Bukarestben és hat megyében a havi nettó átlagkereset meghaladta a nemzetgazdasági átlagot. A fővárosban 7150 lej volt az átlagkereset, 35,8 százalékkal meghaladva az országos átlagot, míg Kolozs megyében 6263 lej (18,9 százalékkal az átlag felett), Temes megyében 5823 lej (10,6 százalékkal), Iași megyében 5355 lej (1,7 százalékkal), Ilfov megyében 5317 lej (1 százalékkal), Szeben megyében 5274 lej (0,2 százalékkal), Brassó megyében pedig 5272 lej (0,1 százalékkal az átlag felett).

Az átlagos havi munkaerőköltség munkavállalónként 9126 lejt tett ki 2025-ben, ami 8,1 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Valamennyi gazdasági ágazatban nőtt a havi munkaerőköltség. A legnagyobb, 20,7 százalékos növekedést a kiadói tevékenység, a rádió- és televízióműsor-szolgáltatás, valamint a tartalom-előállítás és -terjesztés területén jegyezték. Az ingatlanügyletek ágazatában 19,4 százalékkal, a kis- és nagykereskedelemben, valamint a vendéglátás területén egyaránt 12,2 százalékkal, az adminisztratív szolgáltatásoknál 11,8 százalékkal, a mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban és halászatban 11,3 százalékkal, a pénzügyi közvetítés és biztosítások területén pedig 11,1 százalékkal nőtt a havi átlagos munkaerőköltség.

Az INS adatai szerint 2025-ben átlagban 5,526 millió munkavállalót tartottak számon Romániában, 73.200-zal többet, mint egy évvel korábban. Közülük 2,898 millióan (52,4 százalék) férfiak voltak. A férfi munkavállalók átlagos létszáma 37.900-zal nőtt tavaly az előző évhez képest.

A statisztikák szerint az alkalmazottak többsége, 65,1 százaléka a szolgáltatási szektorban dolgozott, az ipart és az építőipart magában foglaló másodlagos szektorban az alkalmazottak 32,5 százaléka, míg a mezőgazdaságot, erdőgazdálkodást és halászatot felölelő elsődleges szektorban mindössze 2,4 százalékuk tevékenykedett. AGERPRES/(RO - szerző: Mariana NICA; HU - szerkesztő: LIBEG Zsuzsanna)