Bukarest, december 18./Agerpres/ - Nem alakult ki hatalmi vákuum Romániában 1989 decemberében - többek között erre a következtetésre jutott a katonai ügyészség a '89-es forradalom ügyében végzett nyomozás során, amely ugyanakkor igazolta, hogy december 22-én este katonai diverziót indítottak el, ez vezetett a számos emberéletet és sérültet követelő eseményekhez.

Marian Lazăr katonai ügyész sajtótájékoztató keretében ismertette hétfőn a még folyamatba levő nyomozás újabb fejleményeit.

Lazăr azt mondta, többek között megállapították, hogy kik voltak a tagjai annak a politikai-katonai parancsnokságnak, amely röviddel Nicolae Ceauşescu elnök elmenekülése után átvette a teljes hatalmat Romániában.

"E tekintetben hatékony együttműködésre került sor az ország fontosabb jogi egyetemeivel (a bukaresti, a kolozsvári és a iaşi-i egyetemmel), és arra az egyértelmű következtetésre jutottunk, hogy 1989 decemberében nem alakult ki hatalmi vákuum" - fogalmazott a katonai ügyész.

A nyomozás során ugyanakkor megállapították, hogy az 1989. december 22-én este elindított katonai diverzió vezetett a számos emberéletet és sérültet követelő eseményekhez.

Lazăr hangsúlyozta: 2016. november 1-je óta - amikor emberiesség elleni bűncselekmények gyanújával indítottak vizsgálatot az 1989-es forradalom ügyében - kihallgattak, illetve újra kihallgattak több tanút, együttműködtek a forradalom témájával foglalkozó, ezzel kapcsolatban adatokat gyűjtő történészekkel, írókkal, újságírókkal, valamint átvizsgálták a különféle levéltárak, hang- és képfelvételek anyagát.

Mindezek alapján - tette hozzá a katonai ügyész - nemzetközi kontextusba helyezték az 1989. decemberi forradalmat; tisztázták a temesvári eseményeket megelőző helyzetet; tisztázták a Nicolae Ceauşescu volt elnök által 1989. december 21-ére összehívott nagygyűlés szervezésének körülményeit; azonosították annak a pánikot keltő zajnak a forrását, amely Nicolae Ceauşescu december 21-én tartott beszéde közben volt hallható, és amely - más tényezőkkel együtt - hozzájárult a bukaresti tüntetések kirobbantásához; megállapították a december 21-én délután, illetve a 21-éről 22-ére virradó éjszaka történt politikai-katonai események pontos sorrendjét; tisztázták a Ceauşescu házaspárnak a Központi Bizottság épületéről való menekülésének körülményeit; részben rekonstruálták a több síkon elindított, számos emberéletet és sérültet követelő, december 22-i katonai diverzió fontosabb elemeit (többek között fény derült arra, hogy a román hadsereg 1987-ben hang- és torkolattűz imitátorokat vásárolt), és feltárták a "félretájékoztatás mechanizmusait", amelyek fő eszközeiül a közszolgálati televízió és rádió, valamint a katonai távközlési rendszerek szolgáltak. Ez a félretájékoztatás vezetett a terrorfenyegetésről szóló országos pszichózis kialakulásához - derül ki az ügyészég beszámolójából, amely szerint a további nyomozások során vélhetően fény derül majd a diverzió kitalálóinak és az ennek kivitelezésében segédkezőknek a kilétére.

A katonai ügyészség szerint ugyanakkor tisztázták a Ceauşescu házaspár fogva tartási helyén, a târgoviştéi katonai egységnél 1989. december 22-én és azt követő napokban történteket. A bizonyítékok értelmében a legfelsőbb katonai körökből folyamatosan nyomást gyakoroltak az egység vezetőire, hogy végezzék ki Nicolae és Elena Ceauşescut.

A vádhatóság arra is rámutat, hogy 1989 után megsemmisítettek számos olyan bizonyítékot, amelyeket hozzájárulhattak volna az akkori eseményekkel kapcsolatos igazság kiderítéséhez. Ezen bizonyítékok hiányában nehéz világosan megállapítani az ok-okozati összefüggést bizonyos tettek és a '89-es forradalom igen súlyos következményei között - derül még ki a jelentésből. AGERPRES/(RO - szerző: Eusebi MANOLACHE, szerkesztő: Mihai SIMIONESCU; HU - szerkesztő: LIBEG Zsuzsanna)