Bukarest, október 8./Agerpres/ - A legfelsőbb bíróság csütörtökön október 15-ére halasztotta a jogerős döntést abban a perben, amelyet maga indított a kormány és a pénzügyminisztérium ellen a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetésével kapcsolatban, és első fokon meg is nyert.

Ez már a hetedik alkalom, hogy a legfelsőbb bíróság elhalasztja a döntéshozatalt ebben az ügyben.

A bukaresti ítélőtábla május 5-én helyt adott a legfelsőbb bíróság keresetének, és arra kötelezte a kormányt és a pénzügyminisztériumot, hogy - szükség esetén akár költségvetés-kiigazítással - fizessék ki a bíráknak és ügyészeknek bírósági döntéssel megítélt bértartozásokat. Az ítélőtábla döntésében azt is leszögezték, hogy a kormánynak és a pénzügyminisztériumnak az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 10 napon belül végre kell hajtania a határozatban előírtakat. A határidőn túl minden nap késésért 1 százalékos késedelmi kamatot, valamint az országos bruttó minimálbér 20 százalékának megfelelő bírságot számolnak fel.

A per tétje mintegy ötmilliárd lej.

A tárgyaláson a kormány képviselője kérte az alkotmánybíróság megkeresését annak tisztázására, hogy egy bíróság előírhatja-e többletforrások kiutalását a kormány számára, illetve megállapíthat-e a törvényben jóváhagyott költségvetési keretet meghaladó jogosultságokat. A kabinet ugyanakkor kérte egy előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését az Európai Unió Bíróságánál és addig az eljárás felfüggesztését.

A kormány képviselője azzal is érvelt a tárgyaláson, hogy az ítélőtábla május 5-i döntése jogellenes, mivel a kabinetet egy meghatározott szakmai csoport javára történő forrásbiztosításra kötelezi, ráadásul a határozat végrehajtására megszabott tíznapos határidő is túl rövid.

A háromtagú bírói tanács akkor azt közölte, hogy július 23-án hirdet ítéletet az ügyben, de többször elhalasztotta a döntést.

Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök július 2-án bejelentette, hogy a kormány az alkotmánybírósághoz fordul a legfelsőbb bírósággal kialakult alkotmányos természetű jogi konfliktus miatt. Szerinte a lépésre azért van szükség, mert a bíróság költségvetési és pénzügyi kérdésekben gyakorlatilag átvette a végrehajtó, valamint a törvényhozó hatalom szerepét. Az ügyvivő kormányfő azt is hangsúlyozta, hogy az igazságszolgáltatás feladata a hatályos törvények értelmezése és alkalmazása, nem pedig a közpénzek elosztásának megszabása.

Az alkotmánybíróság október 7-ei ülése után közölte, hogy nincs hatásköre a bíróságok határozatainak felülvizsgálatára vagy megváltoztatására. A testület azután adott ki közleményt, hogy megállapította: nem állt fenn alkotmányos természetű jogi konfliktus a kormány és a legfelsőbb bíróság között a bírák és ügyészek bérhátralékainak ügyében.

Az alkotmánybírák szavazattöbbséggel elfogadhatatlannak minősítették Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök beadványát. Indoklásuk szerint a bírósági ítéleteket nem lehet alkotmányos jogi konfliktusra hivatkozva megtámadni az alkotmánybíróságon, és az alkotmánybírák nem vizsgálhatják felül a bíróságok döntéseit.

A testület rámutatott: Bolojan a beadványában valójában a bírósági eljárás és ítélet törvényességét, illetve megalapozottságát kifogásolta. Ilyen volt egyebek mellett a bíró kizárására irányuló kérelem elbírálása, az eljárás gyorsasága, az ügy sürgőssé minősítése, a végrehajtási határidő és a késedelmi pótlék megállapítása, valamint az alkalmazandó jogszabályok értelmezése.

Az alkotmánybíróság szerint ezeket a kifogásokat kizárólag a törvényben előírt jogorvoslati eljárásokban lehet érvényesíteni.

A bérhátralékok azt követően keletkeztek, hogy a legfelsőbb bíróság és a legfőbb ügyészség 2023-ban - bizonyos bírósági határozatokra hivatkozva - 25 százalékkal megemelte a bírák és az ügyészek fizetését. Az emelést 2018-ig visszamenőleges hatállyal alkalmazták.

A 2026-os állami költségvetés tervezetének első változatában a kormány a tavalyinál hozzávetőlegesen 50 százalékkal nagyobb összeget, csaknem 5 milliárd lejt különített el az idei évre a legfelsőbb bíróság számára. A többletforrásokat a bírák és ügyészek számára megítélt bértartozások kifizetésére szánták.

Később azonban a kabinet úgy döntött, hogy a kifizetések egy részét elhalasztja, és az összeget (1,1 milliárd lejt) a Szociáldemokrata Párt (PSD) által javasolt szociális intézkedések finanszírozására fordítja.

A legfelsőbb bíróság keresetében azt állította, hogy a kormány indokolatlanul tagadta meg a bértartozások idei kifizetését, és ezzel megsértette azt a korábbi jogszabályi keretet, amely a bérjogosultságok részletekben történő törlesztését írta elő.
AGERPRES/(RO - szerző: Eusebi MANOLACHE, HU - szerkesztő: VALKAI Krisztina)