Brüsszel, július 17./Agerpres/ - Közzétette pénteken az Európai Bizottság (EB) éves jogállamisági jelentését. E szerint az uniós tagállamok többségében történt előrelépés az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupció elleni küzdelem, a médiaszabadság és a demokratikus intézmények működése terén, de még mindig jelentős hiányosságok mutatkoznak.

A jelentés idén első alkalommal nemcsak a 27 uniós tagállamra, hanem négy tagjelölt országra - Albániára, Montenegróra, Észak-Macedóniára és Szerbiára - is kiterjed.

Az EB szerint több ország megerősítette az igazságszolgáltatás függetlenségét védő garanciákat, új korrupcióellenes intézkedéseket vezetett be, illetve az európai médiaszabadságról szóló törvényhez (EMFA) igazította médiaszabályozását. Ugyanakkor több tagállamban továbbra is aggályok merülnek fel az igazságszolgáltatás függetlenségével, a korrupciós ügyek kivizsgálásának hatékonyságával vagy a médiatulajdon koncentrációjával kapcsolatban.

A jelentés kiemeli a jogállamiság és az egységes piac működése közötti összefüggést. Rámutatnak: a hatékony igazságszolgáltatás, a közbeszerzéseket érintő korrupció visszaszorítása, a beruházások védelme és a kiszámítható jogi környezet alapvető feltétele az európai gazdaság versenyképességének és a befektetések ösztönzésének.

A Romániáról szóló fejezetben az Európai Bizottság megállapítja, hogy az igazságügyi törvények végrehajtása folytatódott, és hozzájárult az igazságszolgáltatás működését szabályozó jogi keret megerősítéséhez. Ugyanakkor rámutat arra is, hogy nem történtek lépések az ügyészségi vezetők függetlenségét biztosító garanciák megerősítésére. Egyes bírák és ügyészek továbbra is nyomásnak vannak kitéve a rendszeren belül, ugyanakkor arra is volt példa, hogy kizártak bírákat az eljárásból, mert az európai bíróságokhoz kívántak fordulni - áll a dokumentumban.

A jelentés szerint 2025-ben nőtt a betöltött bírói és ügyészi állások aránya, gyorsult a polgári, kereskedelmi és közigazgatási ügyek elbírálása, és a bíróságok több ügyet zártak le, mint korábban. Ugyanakkor a bíró- és bíróságijegyző-hiány továbbra is gondot jelent, a jogi segítségnyújtási rendszer alulfinanszírozott, miközben a kormány egyik kiemelt célja az igazságszolgáltatás digitalizációja.

A dokumentumban megállapítják továbbá, hogy a korrupciós ügyekben indított büntetőeljárások száma lényegében nem változott az előző évhez képest, ugyanakkor a bíróságok továbbra is megszüntetnek eljárásokat és megsemmisítenek ítéleteket - köztük nagykorrupciós ügyekben is - a büntethetőség elévüléséről szóló legfelsőbb bírósági döntések következményeként.

A jelentésben rámutatnak arra is, hogy 2025-ben kevesebb sürgősségi rendeletet fogadott el a kormány, és javult a jogszabálytervezetekről folytatott társadalmi egyeztetése, ám ezek sok esetben továbbra is csak formálisak. A gyakori jogszabály-módosítások és a parlamentben elfogadásra váró nagyszámú törvénytervezet ugyanakkor továbbra is rontja a jogalkotás kiszámíthatóságát, amit az üzleti szféra és a civil szervezetek egyaránt komoly problémának tartanak.

Az EB többek között azt ajánlja Romániának, hogy növelje a korrupció elleni fellépés és az igazságszolgáltatás hatékonyságát, fejezze be a vagyonnyilatkozati rendszer reformját, csökkentse a sürgősségi kormányrendeletek alkalmazását, illetve folytassa a nemzeti emberi jogi intézmények akkreditációjához szükséges intézkedéseket. AGERPRES/(RO - szerző: Mariana IONESCU; HU - szerkesztő: LIBEG Zsuzsanna)