Bukarest, március 27./Agerpres/ - A legfelsőbb bíróság perelni készül a kormányt a bírák és ügyészek számára bírósági döntéssel megítélt bértartozások kifizetésének elhalasztása miatt, és első lépésként előzetes panaszt nyújtott be a kormányhoz és a pénzügyminisztériumhoz.

Az előzetes panasz szövegét Alin Ene, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) tagja tette közzé pénteken a közösségi médiában, akit a legfelsőbb bíróság elnöke, Lia Savonea támogatójaként tartanak számon.

A panasz előzménye, hogy a 2026-os állami költségvetés tervezetének első változatában a tavalyinál hozzávetőlegesen 50 százalékkal nagyobb összeget, csaknem 5 milliárd lejt különítettek el az idei évre legfelsőbb bíróság számára. A többletforrásokat a bírák és ügyészek számára, jogerős bírósági döntések alapján megítélt, visszamenőlegesen járó bértartozások kifizetésére szánták. Múlt héten azonban a koalíciós pártok úgy döntöttek, hogy a kifizetések egy részét elhalasztják, és az összeget a Szociáldemokrata Párt (PSD) által javasolt szociális intézkedések finanszírozására fordítják.

A költségvetés múlt pénteki parlamenti elfogadása után a CSM közleményt adott ki, amely szerint a tervezet módosítása során a koalíció jelentősen csökkentette a 'végleges bírósági határozatokkal elismert' bértartozások kifizetésére előirányzott összegeket, és perrel fenyegette meg a kormányt.

A Lia Savonea által aláírt panaszban a legfelsőbb bíróság azt kéri, hogy a kormány biztosítsa az intézménynek a bértartozások kifizetéséhez szükséges pénzt, és ennek megfelelően módosítsa a költségvetési törvényt, illetve a törvényes határidőn belül adjon indoklással ellátott választ a panaszra.

A legfelsőbb bíróság álláspontja szerint a kormány indokolatlanul tagadta meg a bértartozások idei kifezetését, és ezzel megsértette azt a korábbi jogszabályi keretet, amely 2018-tól kezdődően a bérjogosultságok részletekben történő törlesztését írta elő.

Az intézmény közölte: ha a panaszát nem fogadják el, pert indít a kormány ellen a közigazgatási bíróságon, és kártérítést kér azoktól a személyektől is, akik hozzájárultak a megítélt bértartozások kifizetésének elhalasztásához. Ezen felül, ha az ítélet végrehajtása elmarad, a legfelsőbb bíróság a törvényben előírt szankciók alkalmazását kezdeményezi: késedelmi bírságot, napi pénzbírságot - a bruttó minimálbér 20 százalékának megfelelő összegben - és kártérítést a kötelezettség elmulasztása miatt.

A legfelsőbb bíróság egyébként már a múlt héten bejelentette, hogy bírósághoz fordulhat az ügyben, és azzal vádolta a kormányt, hogy figyelmen kívül hagyja a jogerős bírósági döntéseket, illetve 'folyamatosan és szisztematikusan' olyan intézkedéseket hoz, amelyek korlátozzák és sértik a bírák jogait. 'A bírósági ítéletek végrehajtása nem opcionális, nem lehet elhalasztani, sem újraértelmezni vagy tetszés szerint végrehajtani' - fogalmaztak.

Érvelésük szerint a bírósági döntéssel elismert jogok vagyoni értékű jognak minősülnek, és az ezekkel kapcsolatos bírósági határozatok végrehajtásának ismételt elhalasztása sérti a tulajdonjogot és aláássa a jogbiztonságot.

Sajtóbeszámolók szerint 2023-ban az akkor Corina Corbu irányította legfelsőbb bíróság és Alex Florența vezette legfőbb ügyészség a bírák és ügyészek fizetésének 25 százalékos emeléséről döntött, arra hivatkozva, hogy ezzel korábbi bírósági döntésekhez igazítják a béreket. A fizetésemelésről szóló rendelkezést visszamenőleges hatállyal, 2018-tól kezdődően alkalmazták. AGERPRES/(RO - szerző: Eusebi MANOLACHE, HU - szerkesztő: VALKAI Krisztina)