Bukarest, február 11./Agerpres - Az alkotmánybíróságnak szerdán kellene tárgyalnia a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadványról, ám az egyik alkotmánybíró tíznapos szabadságot vett ki, ezért a testület várhatóan ismét elhalasztja a döntéshozatalt.

Hivatalos forrásokból az Agerpres kedden arról értesült, hogy Gheorghe Stan alkotmánybíró február 9-től kezdődően 10 napig apasági szabadságon lesz.

Az alkotmánybíróság szervezeti és működési szabályzata szerint a döntéshozatalt későbbi időpontra kell halasztani, ha az ülésen nem vesz részt az összes olyan alkotmánybíró, aki a beadvány megvitatásában korábban már részt vett.

Az alkotmánybíróság korábban már többször is halasztott az ügyben. Legutóbb január 16-án napolták el a döntéshozatalt, arra hivatkozva, hogy időre van szükségük bizonyos dokumentumok, köztük a legfelsőbb bíróság által egy nappal korábban benyújtott szakértői elemzés tanulmányozására.

Ezt megelőzően két alkalommal határozatképtelenség miatt halasztottak, mivel a Szociáldemokrata Párt (PSD) által delegált Cristian Deliorga, Gheorghe Stan, Bogdan Licu és Mihai Busuioc alkotmánybírók nem jelentek meg az üléseken.

A Bolojan-kormány december elején vállalt felelősséget a parlamentben a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvénytervezetért. E szerint a nyugdíjkorhatár a korábbi 10 év helyett 15 éves átmeneti időszak alatt fokozatosan a jelenlegi 48 évről 65 évre nő. A jogszabályjavaslat azt is előírja, hogy a bírák és ügyészek nyugdíja nem haladhatja meg az utolsó nettó fizetésük 70 százalékát.

A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) negatívan véleményezte a tervezetet. Az igazságszolgáltatási rendszer képviselői azt kérték, hogy a nyugdíjuk közelítse meg az utolsó fizetésük nettó összegét, a kormányfő azonban ragaszkodott ahhoz, hogy a nyugdíj ne haladja meg az utolsó nettó fizetés 70 százalékát.

A legfelsőbb bíróság tagjai december elején egyhangúlag úgy döntöttek, hogy megtámadják az alkotmánybíróságon a jogszabályjavaslatot.

A legfelsőbb bíróság szóvivője, Victor Alistar akkor közölte, hogy a jogszabályjavaslat formai és tartalmi szempontból is alkotmányellenes. Formai szempontból azért, mert a kormány megalapozatlanul sürgette az országos helyreállítási terv (PNRR) 215-os mérföldkövére hivatkozva a tervezet elfogadását. A mérföldkő teljesítéséhez ugyanis nincs szükség a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeinek módosítására, mert ez korábban már megtörtént - magyarázta Alistar. Emellett a bíróság szerint a törvény homályos, nem létező vagy meghatározatlan jogi fogalmakat használ, ami sérti a jogbiztonságot - tette hozzá.

A szóvivő szerint a tervezet tartalmi szempontból azért alkotmányellenes, mert hirtelen és átmenet nélkül emelné meg a nyugdíjkorhatárt a szolgálatukat töltő bírák és ügyészek kétharmadánál, ami súlyos jogbizonytalanságot okoz. Emellett a jogszabályjavaslat diszkriminatív, mert a bírákat és ügyészeket hátrányosabban kezeli, mint más különnyugdíjas kategóriákat, akiknek a nyugdíja meghaladja a legutolsó nettó fizetésük 80 százalékát - részletezte Alistar.

Utóbb a legfelsőbb bíróság egy közleményt is kiadott, amely szerint a kormány tervezete gyakorlatilag megszünteti a bírák és ügyészek különnyugdíját, sérti az igazságszolgáltatás függetlenségét, és ellentétes az alkotmánybíróság, az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága korábbi döntéseivel. A legfelsőbb bíróság azt is kifogásolja, hogy a tervezethez nem készült hatástanulmány, indoklása nem valós gazdasági adatokon alapul, és az állam évente sokkal többet költ más különnyugdíjas kategóriákra, mint a bírák és ügyészek nyugdíjára. AGERPRES/(RO - szerző: Mihai STOICA, HU - szerkesztő: CSEKE Péter)